A tünetekre figyelnek
Ezernyolcszáz gyereket mérnek fel Szatmárnémetiben orvosok és óvónők, a Boldog Scheffler János Központban zajlott előadássorozat után.
Orvosok és óvónők vettek részt a Boldog Scheffler János Központ és Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala szervezésében, valamint a Családorvosok Szövetségével, a Szatmár Megyei Tanfelügyelősséggel és a Tanügyiek Házával együttműködésben szervezett előadássorozaton október 9-én és 10-én. A lezajlott rendezvény egy projektbe illeszkedik, melynek célja a megelőzés: megfelelő számú gyerek felmérésével, egy szűréssel valós képet kapjanak a gyerekek fejlődésbeli lemaradásáról, és időben megfelelő fejlesztéshez juttassák őket.
A Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek által vezetett Boldog Scheffler János Központ másféléves működése alatt gyűjtött információk ugyanis jelezték - és ez összhangban volt az egyéb szakértői megfigyelésekkel -, hogy a szülők sok esetben csak későn fordulnak terapeutához gyermekük megkésett fejlődésével, esetleges sérülésével. Ekkor már sokkal nehezebb bármilyen fejlődést elérni, ezért fontos elsősorban a szakemberek és rajtuk keresztül a szülők informálása a megelőzés fontosságáról, a megfelelő tünetek felismeréséről, a fejlesztések elkezdésének szükségességéről - tehát egy város-léptékű szűrés elvégzése.
Az indítóok tehát adott volt: a Központ adatai alapján az érintett gyermekek hatvan százalékát későn diagnosztizálják. Ezért vették fel a kapcsolatot a partner és együttműködő intézményekkel, és szerveztek közösen egy képzésnek megfelelő előadássorozatot, melynek során Lakatos Katalin PhD, a budapesti BHRG alapítvány szakmai vezetője első nap az orvosoknak és védőnőknek, második nap pedig az óvónőknek tartott előadássorozatot a megkésett fejlődésre jellemző tünetekről, a gyermekek 0-3 és 3-6 éves korcsoportjainak megfelelően.
Ahogy elmondta, nagy az ellátatlan és későn diagnosztizált gyermekek aránya, ezért a 18 év alattiak 17%-a fejlődési, viselkedési, tanulási rendellenességben szenved. A nem neurotipikus fejlődés oka sok esetben a spontán érés, valamint a meglevő ingerkörnyezet eltérő, szegényes volta. Időbeni felismeréssel, és megfelelő, idegközpontokat beindító szenzomotoros, mozgásalapú terápiákkal a kóros tünetek csökkenthetők, a gyerekek fejleszthetők, a késésben levő fejlődési lépcsőfokok bepótolhatók, a másodlagosan kialakuló tünetek megelőzhetők, és egy magasabb életminőség érhető el a gyerekek és a család számára.
Az előadások első napján részt vett Vasut Doina, a polgármesteri hivatal szociális osztályának (SPAS) vezetője, a második, több, mint ötven hallgatót vonzott napon Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök, Marcela Papici alpolgármester, Szejke Otilia az óvodákért felelős főtanfelügyelő helyettes is. Megszólalásaikban közös elemként jelent meg a projekt szükségessége, hiánypótló jellege. Mint kiemelték, a gyerekek megkésett fejlődésének időbeni felismerése, felzárkóztatásuk, a társadalomba való integrálásuk közös felelősség, a partnerszervezetek ezért a megkezdett munka folytatására, kibontására tettek ígéretet.
A projekt folytatásaként megkezdődik a programban szereplő családorvosok és óvónők részvételével történő szűrés - mintegy 1800 gyereken -, az előadássorozat végén megadott tünetlista segítségével. Az általuk végzett felmérés eredményeként kiválasztott gyerekek majd egy újabb, több szempontot figyelembe vevő felmérésen vesznek részt, és a tényleges fejlődési megkésettséggel élő gyerekek számára megállapítják a megfelelő terápiás csomagot. A legvégén kidolgoznak egy szaktanulmányt is, a következtetések népszerűsítésére. Mindez tehát azért, hogy egyre kevesebb gyerekkel fordulhasson elő, hogy nem kapja meg az időbeni segítséget, és elszakad társaitól, elszigetelődik, kizáródik a társadalomból, esetleg egyedül ellátni sem tudja majd magát.
A programnak így hát folytatása következik, a most megismertekkel elmennek a gyermekekhez, és az eddiginél több lehetőséget biztosítanak nekik a teljességében megélt életre.
